Hatalom a köbön
Egy kisváros népességét tömörítő szövetkezet költségvetése, jelenleg párak "játszótere". /a szokottnál hosszabb írás következik/
Korábbi, lakásszövetkezet-feudalizmus asszociáció után, egy hasonlóval próbálkozva, de a feudális rendszer korabeli virágzásához képest még régebbre visszanyúlva, egészen az ókorba.
Régebbi, de a mai napig érvényben lévő Arisztotelésznek tulajdonított gondolat a három klasszikus hatalmi ág. Több ezer éve is szempont volt a hatalommal való visszaélések magakadályozása, mint ahogy az érvényben van a mai demokratikus társadalmakban is. A visszaéléseknek az egyes önállóan gyakorolható, de azonos szintű tisztségek és jogkörök egymástól történő elkülönítése, továbbá az egymástól független kiválasztásuk biztosítása lehetne(!) a törvényes gátja.
Tehát nem kell most feltalálnunk a spanyolviaszt, és a Szent Grált sem kell ahhoz magunknál őriznünk, hogy a hatalommal való visszaélés megakadályozásának érdekében tegyünk valamit, esetünkben pedig, legalább tisztán lássunk.
A közismert mondás is igaz, miszerint a demokrácia nem tökéletes, de jobbat még nem találtak ki. Sőt, Churchill szerint a lehető legrosszabb kormányzási forma (leszámítva az összes többit, amivel időről-időre próbálkozunk). Tehát elméleti síkon, de főként a gyakorlatban nem működhet tökéletesen és így, mint mindig, bírálni könnyű...de egy demokráciában persze azt is szabad.
A három klasszikus hatalmi ág megfeleltetése egy lakásszövetkezet szervei esetében:
Küldöttgyűlés (törvényhozó hatalom): küldöttgyűléseken tanácskozik és határozatokkal dönt a tulajdonosokat érintő kérdésekről.
Igazgatóság (végrehajtó hatalom): a küldöttgyűlési határozatokat valósítja meg.
Felügyelőbizottság (igazságszolgáltatói hatalom): a szabályok betartása felett őrködik és azok megszegése esetében intézkedik.
A köztük meglévő (kívánt/elvárt) egyensúly biztosításának követelményei is vannak, sajnos nem mondhatjuk, hogy "Jé, nálunk működik mind a három, akkor biztosított a visszaélés megakadályozása!". A hatalommegosztás papírra vetve létezik, de ezek valóban szét vannak választva, biztosított ezek egyértelmű függetlensége?
A Simonyi Lakásszövetkezet esetében egyértelmű a válasz, hogy nem! Picit utánanézve, végiggondolva és összerakva a mozaikokat: nagyon nem! Biztos az olvasó is tud olyat, hogy valaki igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tag és küldött is. Olyanról is biztos tud, hogy ugyan "csak" küldött, de egyéb jogviszonya alapján egyértelműen alárendeltje a végrehajtó hatalomnak.
Lakásszövetkezetünk esetében, ezek szerint, és sajnos, nem beszélhetünk a hatalmi ágak szétválasztásáról és függetlenségéről sem.
Biztos vagyok abban, hogy a hatalmi ágak szétválasztásán már sokan gondolkodtak. Ha nem is az ókori gondolatokat felidézve, de ezeket kifogásolva már igen:
Hogy lehet, hogy küldöttként magát választja meg vezető tisztségviselőnek?
Hogy lehet az, hogy küldöttként magának szavazza meg a saját díjazását?
Hogy lehet az, hogy önmagának fogadja el, hagyja jóvá a tevékenységét?
...
Persze mindezt úgy, hogy az átfedések érdekében jogosan elvárt, szabályozott 'fékeket és ellensúlyokat' szintén maguk szavaz(hatj)ák le?
Jelenleg három igazgatósági tagunk (illetve egyikük házastársa - közeli hozzátartozója) is küldött, de a felügyelőbizottság elnöke is. Az utolsó ismert küldötti létszámhoz képest, ez egy szavazáskor meghaladhatja az összes szavazat 10%-át is.
Ha már egy személy két hatalmi ág tagja egyszerre, már súlyos összefonódásról beszélhetünk. A Simonyi Lakásszövetkezetnél nincsen olyan összeférhetetlenségi belső szabály, ami megakadályozhatná, hogy egy személyben valaki az törvényhozó hatalmon kívül másol is hatalomhoz juthasson. Az etika szabályai a Simonyi Lakásszövetkezetnél nem számítanak, szerintem legalábbis biztos nem.
De, esetünkben ennél még súlyosabb a helyzet!
Az átfedések miatt már eddig is legalább derékig süllyedtünk abba a bizonyosba, a tetten is érhető alá-fölé rendeltség miatt már szerintem nyakig süllyedtünk (igen, már múlt időben).
Alkalmazottak és kisvállalkozók, akik a jövedelmüket a szövetkezettől kapják, szintén nagy számban küldöttek. A végrehajtó hatalom, ha úgy dönt, talál ürügyet és megbünteti a "rosszul" szavazókat. Fenyegetések, kirúgások és szerződés felmondások közül válogathat és válogat is.
Van egy -szerintem kivételezett- gondnokunk is, akinek a fia is küldött. Az ő esete azért is érdekes, mert őt nem nagyon látni küldöttgyűléseken, valamint az is jelenthet valamit, hogy ahol lakik, ott a tulajdonosok nem kívánták küldöttnek, leszavazták. Ezért máshol, gyorsan és titokban (azaz semmilyen felvilágosítást nem hajlandóak adni erről, az iratok "titkosítottak") megválasztatták, egy több kilométerre lévő lépcsőházban.
Végighallgattam Péter Norbert és az előző bekezdésben említett gondnok munkásságának egy jelenetét, amikor egy leendő küldöttet "csak vállald el, nem kell semmit csinálnod, majd adsz egy meghatalmazást és év végén még jutalmat is kapsz" (nem szó szerinti az idézet) szöveggel győzködtek.
Jelenlegi igazgatóságunk a bíróság előtt azt is nyilatkozta - védte a mundér becsületét-, hogy teljesen normális az az állapot is, amikor egy albérlő (nem tulajdonos) lesz küldött, ezzel döntéshozó.
A végrehajtó hatalom így már 25-30% szavazat felett "rendelkezhet". Egy esetben annak is fültanúja voltam, amikor a végrehajtó hatalom (Karsai László) számon kérte a törvényhozó hatalom egyik képviselőjét (küldöttet) a szavazata miatt. Így a feltételes módú megfogalmazás talán túlzó óvatosságnak is tűnik.
Karsai László igazgatósági tag korábbi írásbeli beszámolójából az is kiderül, hogy korábban Péter Norbert (még FB tagként) azzal gyanúsította meg, hogy a kertpénzeknél kivételez egyesekkel, hogy cserébe rá szavazzanak. Emiatt a vezetőség 'kezében lévő' szavazatok aránya még feljebb mehet. Sőt egy szavazat árát is be tudjuk "lőni", ami: 5-10 eFt.
Az 50%+1-es határozathozatal, illetve a jelenlévő küldöttek átlagos száma miatt, következtetésként azt tudom csak levonni, hogy a törvényhozó hatalmat a végrehajtó hatalom 'bekebelezte'.
Sajnos tovább is van, és mondom is.
Küldöttgyűlésen teljesen etikátlan -értelmezésem szerint törvénytelen is- a vezetőség részéről a meghatalmazások elfogadása.
Alapvetően a meghatalmazás
személyre szóló megbízásnak tekinthető, amely nem adható
tovább. Álláspontom szerint ugyanez vonatkozik a küldöttekre is:
ha őket választották meg, akkor nekik személyesen kellene részt
venni a küldöttgyűléseken.
Nálunk az igazgatóság (illetve a hozzá "hű" és általában anyagi érdekkel is rendelkezők) és akár 15-20 meghatalmazást is összeszed(et), hogy akár egy 2/3-os határozatot is keresztülvigyen gond nélkül.
Ugye, nekik a hozott döntések végrehajtása lenne a feladata (Lsztv 23. §) és nem a döntésekben való részvétel! Meghatalmazások miatt előfordult már olyan is, hogy a szavazatok 25%-a összesen három személy kezében volt (a majd 2000 lakás nevében szavazók negyedének elég volt három szék a küldöttgyűlésen)...
A szövetkezet végrehajtó hatalma
(igazgatósága) tudatosan és szerintem önös érdeke alapján igyekszik a
törvényhozó hatalmat (is) irányítása, hatalma alá vonni.
Van még ennél is súlyosabb és etikátlanabb? A következő, konkrét történések alapján meglátjuk, sajnos: Van
Felügyelőbizottság (igazságszolgáltató hatalom) választás előtt állunk.
Van jelölőbizottságunk is, de...
A jelölőbizottságnak a működése, feladatai nincsenek leszabályozva (szándékosan?), ezek legalább szóban történő felsorolásának kérésére sem érkezik válasz.
Nincs választási szabályzatunk sem (a jogi környezet hiánya miatt még 'alkotmánybírósághoz' /lsd később/ sem fordulhatunk).
Egy országos szakmai és érdekvédelmi szervezet (LOSZ) ajánlása szerinti eljárást sem követelik meg.
Péter Norbert (végrehajtó hatalom) egy gondnokkal (épp a tulajdonosokat lepatkányozó személyében) kiegészülve felkeresi (kiválasztja) a számára ideális jelöltet egy másik hatalmi ágba(!), hogy meggyőzze, induljon és 'minden tuti lesz'. (A felkeresett személy családtagja mesélt róla - jegyzőkönyv nincs róla :D)
A jelölőbizottság kizárja a végrehajtó hatalomnak nem tetsző jelentkezőt, legalábbis a tények közvetve ezt igazolják.
A jelölőbizottság tagja esetünkben éppen megegyezik egy olyan személlyel, akinek/hozzátartozójának az igazgatóság elengedett egy követelést.
Mivel nincs meg a szükséges szabályozás, ezért sem jogköre, sem érvényes alapja nem lehet a kizárásnak, de ezt ki és kitől kérheti számon?
Az igazgatóság célja egyértelmű, mert a kizárt jelentkező pályázatát korábban saját hatáskörben is megpróbálták 'eltüntetni' azzal, hogy utólag és iktatást követően(!) határidőn túli beadás miatt érvényteleníteni szándékozták.
Péter Norbert küldött és társai, mint törvényhozó hatalom képviselője szavaz és választ is.
Értelmezésem szerint egyértelmű, hogy Péter Norbert (ha nem is egyedül) a három hatalmi ágat kívánta összemosni, amit véleményem szerint és a fentiek alapján igazoltan meg is tett.
Jogi lehetőség és egyben garancia lenne a vezetőségünk visszahívása. Ezt pár hónapja a tulajdonosok (több százan) kezdeményezték is (szövetkezeti iktatószám, ami alapján ha gondolja, megkísérelhet utánakérdezni: 522/2017.10.2.)
Jogszabályaink az igazgatóságot kötelezik a szükséges lépések megtételére, amit persze(!) nem tettek meg. Helyette és hallomások szerint inkább írásszakértővel vizsgálgatták az aláírásokat és kerest(ett)ék fel az aláíró íven szereplők némelyikét... Utána 30 napig a felügyelőbizottságnál 'pattogott a labda', de - sajnos nem meglepődve - ők sem tettek eleget a jogszabályi kötelezettségüknek. Persze a tiszteletdíjukat így is kérik és meg is kapják.
A szövetkezet vezetősége, a leváltásukat kezdeményező tulajdonostársaink közül többeket a rendőrségre is becitáltattak. Megfélemlítés?
Hogy mit lehet tenni?
A klasszikus hatalmi ágak mellett szokták még emlegetni az alábbiakat:
Alkotmánybíróság: lakásszövetkezetünk esetében ezt én a jogszabályi környezetnek feleltem meg.
Sajtó, média: esetünkben a tulajdonosok által üzemeltetett fórumok (honlapok, Facebook csoportok és lépcsőházi hírközlés formái).
A jogszabályi környezet esetünkben, mint az "alkotmánybíróság", van, létezik és valóban fontos a hatalomkorlátozó 'fékek és ellensúlyok' rendszerében. Az alapszabályunk nem tartalmazhat, a működésünk nem ütközhet jogszabályba (Az aktuális Alapszabályunk érvényességét, a bíróságon fogják megítélni - szerintem, több ponton törvénytelen). Ennek igénybevételéhez viszont vállalni szükséges egy per/eljárás teljes anyagi és erkölcsi terheinek viselését.
Sajnos más út nincs, de arra mindenki készüljön fel, hogy szerintem kimerítve a rosszhiszemű pervitel tényállását a végrehajtó hatalom által megbízott és amúgy évente a közös költségünkből is már egyszer borsosan megfizetett (~5-10 M Ft) ügyvédi irodánk az igazgatósággal leszerződve akár 1 M Ft-os díjazást is el fog kérni, mondván a díjmegállapítás csak rájuk tartozik.
A lakásszövetkezet bármely szervének határozatát megtámadni a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumánál lehet (1027 Bp. Varsányi Irén u. 40-44. - 1535 Bp., Pf. 887 ), annak kihirdetését követő 60 napon belül. A határidő jogvesztő. (Lsztv 9. §)
A törvényességi felügyeletet (Lsztv 8.§) a Fővárosi Törvényszék Cégbíróság (1051 Budapest, Nádor u. 28. - 1363 Pf. 17 ) látja el és itt lehet kérelmezni az eljárás lefolytatását is.
Ha nem is jelent megléphető megoldást minden esetben, de legalább a hatalmi ágainktól mindenképpen független ellensúlyt jelent.
A végrehajtó hatalmunk megpróbál mindenkit elijeszteni ezen lehetőségek használatától. Ha valaki mégis ehhez folyamodik, akkor megpróbálják a szövetkezetet, sőt magukat a tulajdonosokat is mint "áldozat" ábrázolni és bemutatni. A bírósághoz fordulókból, a végrehajtó hatalom félrevezetésének eredményeképpen, olykor hathatósan egy gyűlölhető 'ellenségkép' is meg/újjá-születhet.
A végrehajtó hatalom kommunikációs arzenálja az 'ellenségképpel' megkapja az egyik leghatékonyabb fegyverét. Kialakíthatja a "mi-ők" kettősséget amivel folyamatosan képes érzelmileg feltölteni azokat, akiknél a tényeken alapuló döntéshozatal, ezzel végleg háttérbe szorulhat.
Sok helyen a negyedik hatalmi ágnak nevezik a sajtót. Egy autokrata rendszert kiépítő, annak létrejöttét célzó vezetőség természetesen a sajtót is a hatalma alá, illetve közbenső lépésként ellenőrzése alá 'kell' kívánnia vonni.
Lakásszövetkezetünk esetében és jelen gondolatmenetben a sajtóval feleltetem meg a működő Facebook csoportokat, a lépcsőházi hirdetőtáblákat és végezetül jelen és ehhez hasonló honlapokat.
Az összes lépcsőházi hirdetőtábla 'kormányzati' sajtó. Azokat a fizetett gondnokok felügyelik és intézkednek is, hogy azon csak az jelenhessen meg, amire engedély van, legyen az valós, vagy valótlan. A hirdetőtáblán 'rosszalkodók' esetében pedig okirattal való visszaélés miatti feljelentéssel és a lépcsőházi kamerák vissza nézésével a személyiségi joguk tiprásával találkozhatnak. A táblák egyértelműen a végrehajtó hatalom alá vannak vonva.
A független sajtó, ami lehet, olykor nem pártatlan, de mégis normatív szerepet tölthet be, és egy kikényszerített, demokratikus és várható válaszreakció.
Független sajtóként jelen oldal és a "A Házam a Váram" elnevezésű Facebook csoport van tudomásom szerint jelen (van másik, hasonló csoport, de ott cenzúra működik, így nem lehet független - a csoport adminisztrátora törli az ehhez hasonló hozzászólásokat). Ezek, értelemszerűen nem érdekeknek vannak alárendelve, nem is lehet hatalmi érdekük, ezért a hatalom csak személyeskedő hangvételben képes bírálni ezeket (pl.: "fikafal").
A független sajtónak nincs érdeke, csak célja van, ami nem csupán a lakásszövetkezetünkben, környezetünkben élők számára továbbított hírközlés, hanem annak komolyan vett szolgálata is. Személy szerint én, bízom jelen oldal által kapott nyilvánosság morális hatóerejében, mert független sajtó nélkül nem lehet demokrácia sem.
Hogy jogunk van-e itt kérdezni és számon kérni a kétesen megválasztott végrehajtó hatalmunkat?
Mint a szövetkezet tagja: igen; mint egy honlap, nem véletlen anonimitásba bújt kezelői: talán nem. (Lsztv 23. (4) - alapján csak tag felé áll fent a válaszadási kötelezettség)
Lehet itt nincs jogom, de okom biztos van!
Tesszük, és tenni is fogjuk ezt, még ha Péter Norbert további (előzőeket kiegészítve, újabb) büntetőfeljelentést is tesz, és kéri a kezelők felkutatását, elmarasztalását.
Azt a gondolatot is elfogadom, hogy nem létezik sem elfogulatlanság és a hatalom ismérveitől megszabadított hatalom sem, továbbá, amint valami hatalmi tényezővé válik - akárcsak kis mértékben is - az azonnal idomulni fog a hatalom természetéhez. Esetünkben a nyilvánosságnak van hatalma, nem nekünk.
Véleményem szerint lakásszövetkezetünknél sem többségi, sem konszenzusos demokrácia nem érvényesülhet addig, amíg egy kisváros népességét (1982 lakás, ~6000 ember) tömörítő szövetkezetnél a hatalmi ágak így egybemosódtak és személyeket tekintve csak párak "játszótere".
Engem ezek a kérdések foglalkoztatnak:
- A felügyelőbizottság ellenőrzi a törvényes működést, ellenőrzi az igazgatóságot és a küldöttgyűlések működését? Miért nem?
- A korábban alapszabályba kért összeférhetetlenségi szabályok (pl.: passzív választójog) miért nem került be?
- Miért titkos a szavazati joggal rendelkező küldöttek éves díjazása?
- Miért kell azt nekünk tovább tűrni, hogy ciklusról ciklusra tartósuljon a jelenlegi status quo? Miért nincs választási ciklus korlátozás? Karsai László ~30 éves "munkássága" nem volt elég?
- Miben állapodtak meg egymással a hatalom birtokosai?
- Mindez nekünk mennyibe kerül?